Arany napi árfolyama- 15 perc késleltetéssel
|
A diszkont kincstárjegy a magyar állam által kibocsátott, állami garanciával vásárolható, nem kamatozó értékpapír.
A diszkont kincstárjegy hozama abban rejlik, hogy megvásárláskor diszkont áron kerül értékesítésre, ami a kincstárjegy névértékénél alacsonyabb összeg.
Nagy előnye, hogy az egyik legbiztonságosabb befektetési forma, és előre kiszámítható hozamot biztosít abban az esetben, amennyiben a kincstárjegyet a lejárat napjáig megtartják. A diszkont kincstárjegy dematerizált formában kerül értékesítésre, épp ezért viszonylag alacsony a költsége, (nincs raktározási, őrzési költség stb.) mivel egy értékpapírszámlán, vagy értékpapír letéti számlán van nyilvántartva.
A magas likviditású értékpapírok közé tartozik, mivel a másodlagos piaci forgalomban akár lejárat előtt is értékesíthetőek. Igaz, ebben az esetben a hozam viszonylag kiszámíthatatlanabb. Az ár függ a lejáratig hátralévő napok számától is.
A diszkont kincstárjegy egy évnél rövidebb időre kibocsátott, bemutatóra szóló, és bármikor szabadon átruházható állampapírok közé tartozik. A kibocsátásakor az állam arra vállal kötelezettséget, hogy a lejáratkor a névértéket fizeti vissza. Jellemzően 3, 6, valamint 12 hónapra bocsátják ki 10.000,- Ft-os névértéken.
Magyarország mai napig a mezőgazdaságban vannak a legnagyobb lehetőségek, azonban a földekbe fektetőket visszariasztja, a bürokrácia, a sok közös, osztatlan tulajdon, és a közel 160 éves besorolási rendszer.
2008 és 2010 között annak ellenére emelkedtek a földárak, hogy lényegében javában tombolt a gazdasági világválság az országban, sőt, ez a lendület, azóta is töretlen.
A besorolási rendszer alapján még mindig aranykorona-érték mutatja, illetve mutatná, de az akkori értékek már közel sem ugyanazok. Míg a megközelíthetőség volt akkoriban a fő érték, és az is a korabeli lehetőségekkel (lóval, lovaskocsival), ma már ez hála a gépészeti és infrastrukturális fejlődésnek gyakorlatilag nem lényeges szempont. Annál inkább szempont a tulajdonosok száma.
Ugyanekkora gondot jelent a tulajdonosok osztatlan közös tulajdonnal való rendelkezését. Körülbelül kétmillió ember rendelkezik földbirtokkal, akár részesedés, akár csak egy kis hányad formájában. Ez a szám még mindig tízszerese annak, a számnak, akiket az adott földterület érdemben el tudna látni.
Minden földterület megművelése szabályokhoz kötött, aki nem ért a megműveléséhez, vagy bérbeadásra nincs lehetősége, annak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal általi ellenőrzéseken bírsággal kell szembenéznie.
A 2008 évi gazdasági világválság ingatlanpiacra gyakorolt hatását az ország a mai napig nem heverte ki. 2012-ben ugyan a végtörlesztési láz miatt valamennyire felpörgött ez a piac, mégis általában véve egy-egy lakás eladása még mindig nehézkes.
A piacon jelenleg is túlkínálat mutatkozik, aminek köszönhetően nagy általánosságban az ingatlanok meghirdetett ára és a tényleges eladási ár különbözik egymástól. Gyakorlatilag a piac ma már rugalmasan reagál a túlkínálatra is, így az árak csökkenésnek indultak, és a vételi árból még a megvétel pillanatában is lehet alkudni. Az árengedmény ugyanakkor szükséges, hogy az ingatlan könnyebben eladható legyen.
Vannak olyan lakások, amik nagy általánosságban jobban keresettek. Ezt általában az határozza meg, hogy az adott területen lakók mekkora lakást keresnek, és mennyi pénzt szánnak rá. Az ország egyes szegmenseiben az eladhatósági tendencia egy-egy bizonyos lakás felé tevődik.
Budapesten jellemzően két részre csoportosítható a lakásokat keresők száma. Általában a közepes méretű 40-60 m2-es lakásokat keresik, jellemzően 10 millió forintos értékért, de a piac másik szegmense a 30 millió forintos, vagy annál nagyobb értékű ingatlanokat is keresik. Sőt ezek utóbbiak valójában gyakoribbak, mint az előbbi lakások.
A használt tégla lakásokat, vagy kisebb, 16 milliós ingatlanokat keresik Budapest agglomerációs körzetében, de hamar akad vevőjük a 20 milliós házaknak is. A társasházi lakások piacán elég nagy az érdeklődés, de általában itt is a 40-60 m2-es lakások kelnek el előbb.
A nyugati országrész tapasztalatai azt mutatják, hogy a kis- és középkategóriás 6-8 milliós ingatlanokat lehet jobban értékesíteni. Jellemző erre a vidékre, hogy nem érdeklődnek a nagy értékű ingatlanok iránt, így míg Budapesten a 30 millió forintos ingatlanokra van talán a legnagyobb kereslet, ebben az országrészben a 20 millió, vagy a fölötti otthonok sem nagyon kelnek el. Legkelendőbb az 50-60m2-es használt téglalakások, a panellakások szintén a 60m2-es, de áron alul 6-7 millió forintért értékesíthetőek.
Változatos a keleti országrészben mutatkozó ingatlanpiaci kereslet. A 7 milliós ingatlanok mellett akár 5, de 28 és aközött bármilyen áron értékesíthető ingatlanokat keresik, érdekesség, hogy a 70-100m2-es ingatlanokra mutatkozott nagyobb igény. Legjobban a 9 millió forintos téglalakás értékesíthető.
Akár kisebb, akár nagyobb összegű megtakarítással rendelkezik valaki, mindenképpen azon gondolkodik, hogy hogy fektesse be a pénzét, úgy hogy az a lehető legnagyobb hasznot hozza.
A befektetési lehetőségek száma gyakorlatilag végtelen, és sajnos nem kevés olyan magas haszonnal kecsegtető befektetési lehetőséget kínálnak, amik nemhogy hasznot nem hoznak, de akár a tőkénket is rajtaveszíthetjük.
A befektetést mindig a kockázat, az összeg, az időtáv és a haszon, kamat mértékének ismeretében választ a befektető.
A kockázatmentes befektetések általában kevesebb kamatot is fizetnek.
A bankbetét a befektetések egyik legismertebb fajtája. A minél hosszabb lekötési időtáv magasabb kamatot eredményez általában, de jelentős akciók keretében 1-2%-os kamatnövekménnyel is számolhatunk. Az átlagos elérhető maximális kamat 6-10% körül mozog. Előnye a teljes biztonság, hátránya, a rugalmatlanság. Akadnak ugyan bankok, akik speciálisan feltörhető lekötéseket kínálnak, de ezekhez is általában feltételeket támasztanak.
Az értékpapírba való fektetés egy másik, de előzőnél sokkal változatosabb forma. Értékapír olyan okirat, vagy más módon rögzített, nyilvántartott adat lehet, amelyek a Polgári Törvénykönyv által rögzített meghatározott kellékekkel rendelkezik és a meghatározott tartalmi kellékekkel rendelkezik.
Lehetnek követelést, részesedési jogot, vagy áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok, megjelenhetnek okirati formában, de úgynevezett dematerializált értékpapír formájában, ami gyakorlatilag nem más, mint egy értékpapír számla.
Követelést megtestesítő értékpapírnak nevezzük azokat az értékpapírokat, melyikekben egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és azt előre meghatározott időben és módon egyenlíti ki. Ilyenek a váltó, csekk, a kötvény, letéti jegy.
Részesedési jogot, azaz tagságot megtestesítő értékpapírok vásárlásával, már egy vállalkozás alaptőkéjéhez is hozzájárul a befektető és a pénz után osztalékra is jogosult. Ilyen a részvény és a befektetési jegy is.
Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír a közraktárjegy, zálogjegy, hajóraklevél stb., ami egy áru feletti rendelkezési jogot is megtestesít.
Külön csoportot képez az állampapír, ami az állam hitelviszonyát megtestesítő okirat.
Jellemzően a kötvényeket, befektetési jegyeket, és részvényeket részesítik előnyben a befektetők.
A befektetési alapok a befektetési jegyek által összegyűjtött vagyonnal képeznek befektetést, és a befektetési alap eredeti célja alapján fekteti be a pénzt. Számos változata alapvetően értékapír alap, illetve ingatlan alapra csoportosítható.
Sokakat vonz a tőzsde, ami magas kockázattal, de annál nagyobb haszonnal kecsegető befektetési lehetőség, de egyre nagyobb sikere van a forexnek, azaz devizapárokkal való kereskedésnek is.
Sajátos befektetési lehetőség az aranyba, ezüsbte, és egyre inkább teret kapó ritkaföldfémek, a lítium, és sziliícium piacába való befektetés is.
Fentiek csak átfogó, a teljesség minden igénye nélkül csoportosítják a befektetési lehetőségeket, és azok esetleges hozamait.
Azt, hogy mi az egyén részére a legjobb befektetés azt nagyrészt a személyes tényezők is befolyásolják. Így például, a befektetési időtartama, a felvállalni kívánt kockázat mértéke, a likviditás, és nem utolsó sorban a mindezekhez tartozó kamat, hozam mértéke.
A gyakorlatilag kockázatmentes befektetések, ilyen például az állampapír, a bankbetét, a kamatozó értékpapírok általában a mindenkori banki kamatláb körüli mértéken fizetnek. Fajtánként adódóan lehetnek akár alacsony likviditásúak, mint a lekötött betétek, de egyes értékpapírokat mindennapi árfolyamon is lehet értékesíteni.
Jellemzően nagy kockázat mellett érhető el a magasabb hozam, de nagy, akár teljes mértékű veszteség is. Például devizapárokkal való kereskedés folyamán nagymértékű haszonra is tehetünk szert amennyiben jó időpontban bonyolítjuk a kereskedelmet és a részvény önmagában is mint tulajdont megtestesítő értékpapír szintén nagy kockázattal járhat, de nagy hasznot is hozhat.
A befektetési viszonyokat nagyban befolyásolják az ország gazdasági, politikai helyzete is.
2012-ben az elhúzódó IMF tárgyalások, az euróválság, és a gazdasági nehézségek miatt az ingatlanpiacba való fektetés nagy szerepet kapott.
Az ingatlanba, termőföldbe való befektetés egy hosszú távú befektetési forma, ami szintén nagy kockázattal jár, így elmondható, hogy eddig nem tartozott a preferált befektetési formák közé. A gyakran évekre befektetett, nehezen mozgósítható tőkét csak az ingatlan későbbi értékesítésekor lehet pénzre váltani. Addig ha házról, lakásról van szó, a fenntartási költségek növelik a befektetett tőke mértékét, valamint csökkenthetik a realizálható hasznot. A termőföldbe való fektetés is kockázattal jár, mivel annak megmunkálása komoly szakértelmet igényel, és jogszabályokkal körülhatárolt. A termőterület ugyanakkor bérbe adható, ami növelheti a hasznot.
Az ugrásszerű kereslet növelés a gazdasági viszonyoknak köszönhető, mert a befektetők szeretnék hosszú távra biztonságba tudni a tőkét, és erre az ingatlant látják a legjobb lehetőségnek, történik ez annak ellenére, hogy a földárak rég nem látott magasságba emelkedtek, pont a túlkereslet miatt., sőt a vásárlást még nehezítik a magyarországi nehéz földvásárlási tényezők, régi jogszabályok, sok osztatlan közös tulajdonú földterület miatt is. Ugyanakkor egyes feltételezések szerint a jelenleg realizálható haszon mértéke egyes piaci felmérések szerint akár 20%-ot elérő is lehet.
Az arany, mint értékálló, belső értékkel bíró, soha nem nullás értékű befektetési forma már régóta a köztudatban van, és a válság kiterjedése óta még nagyobb figyelmet kapott.
Az aranyba való fektetés hozama az árfolyam-különbözetből adódó profit, de mint befektetési forma nem csak nyereséget, hanem rossz időzítés esetén veszteséget is termelhet.
Kockázatos befektetés épp ezért például az ékszer formájában aranyba fektetni. Az ékszer sérülhet, értékét a divat is meghatározza, és bizonyos ékszerek (karikagyűrű, gravírozott medál, lánc) felvásárlására csak töredék áron történhet, mivel a kereskedőnek kicsi az esélye arra, hogy jó áron értékesíthesse az ékszert. A fentiek miatt az ékszerbe való befektetés, valójában nem is befektetés, hanem egyfajta megtakarítási forma.
Magyarországon 2004. óta lehet célzottan befektetési arannyal kereskedni. A befektetési arany megjelenési formáját tekintve lehet érme, tömb, rúd, lapka. Az általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében a legalább 995 ezrelék tisztaságú, legalább egy grammot meghaladó súlyú rúd, vagy lemez formájú arany. Amennyiben érme, de 1800-as évek után készült, és anyaga legalább 900 ezrelék tisztaságú. Nem kitétel, hogy nem lehet az adott országban törvényes fizetőeszköz, tehát elfogadott a befektetési arannyal való kereskedelemben azzal a kitétellel, hogy az érme értékesítésének a piaci ára, maximum 80%-al haladja meg az érme aranytartalmának nemesfémpiaci értékét.
Befektetési aranyat csak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatósága által kiadott engedély birtokában lehet forgalmazni! Épp ezért fontos a befektetési célú vásárlásnál az engedély ellenőrzése, amennyiben a kereskedő nem rendelkezik az engedéllyel a vásárlás kockázatos, sőt jogsértő is.
A befektetési aranyat nem kell hatóságilag igazolni sem fémjellel, vagy névjellel. A vásárláskor épp ezért érdemes jobban odafigyelni, mivel a hatóság a nemesfémtartalmat, és a kereskedési jogosultságot ellenőrzi, de magát az értékesítés folyamatát nem.
Érdekesség, hogy befektetési arany csak visszavásárlási garanciával értékesíthető normál áron, amennyiben a kereskedő nem nyújt mellé visszavásárlási garanciát, a termék csak törtarany árban értékesíthető.
|